Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Kedves Látogató!

Az itt található Tehetség Blogot 2015 elején a TÁMOP 3.4.5-12-2012-0001 Tehetséghidak Program alatt meghirdetett, Tehetség Hónapja elnevezésű programunk hívta életre. Számos tehetségponti beszámolónak adott helyet ez a felület, és később a Matehetsz által megvalósított további projekteknek is megjelenési lehetőséget biztosított. A Magyar Templeton Program résztvevői, majd az EFOP 3.2.1 Tehetségek Magyarországa tutoráltjai is közöltek itt rövid élménybeszámolókat.

A blog új bejegyzéseket már nem fogad, de tartalmát itt megőrizzük.

Amennyiben a Matehetsz aktuális tevékenységeiről tájékozódni szeretne, kérjük, keresse föl a tehetseg.hu portálunkat, illetve a matehetsz.hu oldalt.

irodalom

Ugrás
1-10 | 24 találat

Tarolt a PAG a Szabó Pál-versenyen...

Adamcsik Ivett, Fotó Ujfalusi László tanár úr · 2015. április 29. 21:50

2015. április 14-én újra megrendezésre került a Szabó Pál Irodalmi- és Prózamondó verseny Biharugrán. A versenyen 18 diák vett részt az iskolánkból, s minden kategóriában diákjaink nyertek. Az általános iskola felső tagozatos kategóriában Somogyi Kata nyert (7. C). Gimnáziumi tanuló kategóriában Horgász Imre (9. C) kapta az első helyet. Csapatban pedig Kardos Krisztina, Szabó Krisztina és Rabatin Kitti 9. C osztályos tanulók nyertek. A versenyt mindenki élvezte, kicsi, nagy, felnőtt és gyerek. A fotót Ujfalusi László tanár úr készítette 2015. április 14-én.

Könyvajánló - Egy kis borzongás...

Balogh Dóra · 2015. április 29. 21:30

Energikus, elgondolkodtató, megborzongtató. Olyan, mintha egy örvény ragadna magával, és minden egyes újabb mondatnál lejjebb rántana a feneketlen mélységbe, hogy egy meglepő és szürreális végkifejletben aztán kiteljesedjen… Csak ajánlani tudom Sebastian Fitzek - A terápia című könyvét.
Viktor Larenz a híres-neves pszichiáter gyönyörű lánya titokzatos módon eltűnik. A nyomozást végző rendőrök nem találnak sem tanúkat, sem nyomokat, sem holttestet.  A lány szőrén-szálán eltűnik… Olyan lehetetlen, elképzelhetetlen, megfoghatatlan és reménytelen helyzet ez, amely elemi erővel szippantja be a kíváncsi olvasót. Olyan, amelyet Sebastian Fitzek előszeretettel, és kifejezett műgonddal alkalmaz írásaiban.

Az időt nem lehet...

Vámosi Nikolett · 2015. április 29. 20:41

Hamarosan megérkezik a buszom. Még tíz perc… Végtelennek tűnő várakozás, ráadásul zenét sem tudok hallgatni, reggel otthon hagytam a fülhallgatómat. Unalom a köbön! Nem maradt más választásom: figyelem a körülöttem lévő embereket. Hallgatom álmos litániájukat az életükről, a közeli, s a távoli múlt eseményeiről. Megakad a fülem egy fiatal fiúkból álló társaságon, akik éppen iskolás élményeikkel kápráztatják el a nagyérdeműt: „Ma kaptam egy szaktanárit”. És felolvassa a kis füzetben éktelenkedő néhány soros „üzenetet”. „Ez igen haver!” (Pacsi). „Én tavaly legalább húszat kaptam.” Mire a másik: „Az nem semmi öcsém! Grat!

Milyen volt szeretve lenni...

Nagy Laura · 2015. április 28. 22:37

Halkan sétálok a Hold fényében fürdő utcán, elmélkedek. Emlékezem a régi életemre, hogy milyen jó volt gyereknek lenni, hangoskodva játszani a kertben, csúszdázni, és szeretve lenni. Gondolkodás közben a lábam a temető felé visz, a legnyugodtabb földi helyre. S e gondolat csak akkor tudatosul, amikor belépek a mécsesek tengerébe. Mécsesek gyönyörű, néhol rózsaszínesen sziporkázó fénye vonja be a világ ezen apró szegletét. A ragyogásba belekönnyezek. Lábam egyre beljebb visz a sírok közé, amíg el nem érek egy régen nem látogatott kőhalomhoz. A szemem már megszokta az éji világosságot, de a könnyeim még mindig halk patakként folydogálnak le az arcomon.

Szürke tavasz

Vámosi Nikolett és Szulik Ákos · 2015. április 28. 21:59

A virágok ontják magukból az évszak illatait, ezzel csalogatva magukhoz a szorgosan dolgozó, nekünk (is) édes nedűt készítő méheket. A fák néhol még rügybe borulva, ágaikat lengetve köszöntik a tavaszt a frissességet ígérő, lágy szellőben, ám legtöbbjük koronája már zöldben pompázik. A természet ébredését csak egy ember zavarja meg, egy művész, aki az egyik cseresznyefa lombjába bújva keresett menedéket az őt körülvevő zsivaj elől. Mikor közelebb lépek hozzá, látom: még mindig fülére tapasztott kézzel hintázik előre, s hátra a fa egyik vaskosabb ágán. Most már látom, érzem: nem is a környezet hangjai elől menekül… Hanem a fülébe suttogó lelkiismeret elől, amely marón ordítja: a végtelen bezártság elől nem menekülhet senki. Zöld és illatos falak mindenütt, hogyan is szárnyalhatna így a szellem és a lélek, ha… az egyetlen zöld szigeten próbál az ember alkotta szürkeségen keresztül a felejthetetlenbe szárnyaló maradandót alkotni.

Élménybeszámoló a Szép Magyar Beszéd versenyről

Rostás Áron V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium · 2015. április 27. 20:41

A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny első fordulója a Katolikuskeriben került megrendezésre. Egy szabadon választott és egy kötelező szöveget kellett felolvasom. Amikor mindenki felolvasta szövegét, a zsűri visszavonult és meghozta a döntést. Négyen jutottunk tovább a Miskolci megyei versenyre. Ide is egy szabadon választott szöveggel érkeztem, azonban már nem csak felolvasnom, hanem a Péchy Blanka-jelrendszer segítségével egy szövegrészletet is elemeznem kellett. Innen már kategóriánként csak 4-4 versenyző juthatott tovább és képviselhette megyéjét az országos győri versenyen, melybe sikeresen bekerültem.

Álom egy bociról

zs · 2015. április 24. 08:18

A Megyei versíró pályázat különdíját Gyuró Miklós  4. b osztályos tanuló nyerte Álom egy bociról című versével.

Ha lenne egy bocikám,

Rozinak hívhatnám.

Tejporral etetném,

bárcsak megtehetném.

 

Sokat simogatnám,

magamhoz szokatnám.

Vödörből itatnám,

villával aljaznám.

 

De mindez csak álom,

mert erre még sokat kell várnom.

Apáék nekem úgysem vesznek,

csak ha 14 éves leszek.

 

Addig a teknősökkel is beérem,

a gazdájuk én és a testvérem.

Kevesebb velük a baj,

és nincs akkora zaj.

 

Nekem kiváló a memóriám,

így 4 év múlva lesz bocikám.

Hiszen most vagyok tízéves,

tehát az ígéret akkor lesz esedékes.

 

Ha a szüleimnek nem jutna eszébe,

majd bogarat ültetek a fülükbe.

Hadd mondogassák szépen, csöndesen:

-Bocikát kért a gyermekem!

Megyei versíró pályázat - különdíjas Boci-vers

Szófacsaró-médiakör · 2015. április 24. 00:01

A Megyei versírópályázat különdíját Gyuró Miklós  4. b osztályos tanuló, a Hajdúdorogi Móra Tehetségpont diákja nyerte el Álom egy bociról című versével. A művet az Álom egy bociról c. posztban olvashatjátok el.

A Szóvarázs területi fordulója

A Fazekas Mihály Általános Iskola médiaszakkörének tagjai · 2015. április 21. 20:07

A 2015. április 17-én 16. alkalommal megrendezett prózamondó versenyen Csorvási Kata előadóművész; Anda Péter tanár úr és Pertics Orsolya tanárnő zsűrizett. Eredmények: 5-6.o.: I. Szabó Gergő - KRK Szilády Á. G. (F. T.  Kisföldi Melinda), II. Kubus Írisz - Kiskunhalasi Fazekas M. Á. I., III. Ritter Rafael - Kiskunhalasi Fazekas M. Á. I. (F. T. Maglódiné Gärtner Mária). 7-8.o.: I. Rácz Hunor Máté - Szent József Kat. Á. I. (F. T. Tyavoda Julianna), II. Albert Anna - Kiskunhalasi Fazekas M. Á. I. (F. T.  Maglódiné Gärtner Mária), III. Tóbiás Anna - KRK Szilády Á. G. (F. T. Lázár Erika).

Ugrás
1-10 | 24 találat